Hétköznapjaink során egyre többször szembesülünk olyan szélsőséges időjárási jelenségekkel, melyek próbára teszik szervezetünk alkalmazkodó képességét, környezetünkben komoly károkat okoznak és általunk nem kontrollálhatóak. Legalábbis így gondoljuk. Ezek a jelenségek azonban nagyrészt a jelenleg folyamatban lévő klímaváltozás kísérőjelenségei.
1750 óta Földünk átlaghőmérséklete több mint 0,9 °C-ot emelkedett, amiből 0,6°C az utóbbi 50 évben mért növekedés. Alapvetően az éghajlati változások bolygónk történetének természetes velejárói. A jelenlegi folyamatnak is több összetevője van. Az éghajlati rendszerek a legbonyolultabb tudományos eszközökkel vizsgált és legösszetettebb rendszerek. A változások generálói lehetnek természetes és antropogén tényezők is.
Az éghajlati rendszerek természetes változásának egyik legismertebb megnyilvánulása az El Nino jelenség, de itt szerepelnek az intenzívebb naptevékenységek, valamint a vulkánkitörések is. Ezek a tényezők a klímamodellek számításai alapján azonban maximum 0,3 – 0,4°C hőmérséklet emelkedést idézhettek volna elő. A növekedés fennmaradó része (több mint a fele) egyértelműen az antropogén hatásoknak köszönhető. Mind közül a legkiemelkedőbb az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A globálisan kibocsátott szén-dioxid (CO2) mennyisége tavaly 2017-hez képest 1,7 %-kal emelkedett. Az emisszió növekedésének üteme az elmúlt 5 évben volt a leggyorsabb (2018-ban a bővülés kétharmada a villamosenergia-termeléshez fűződik). A metán (CH4), mint a második kritikus üvegházhatású gáznak körülbelül 40%-a származik természetes forrásokból (pl.: a permafroszt olvadásakor szabadul fel a sarkvidékeken, illetve a nedves élőhelyekről), a fennmaradó 60% sajnos az emberi tevékenységek hatására képződik. Az egyik leghosszabb légköri tartózkodású idejű (120 év) üvegházhatású gáz a dinitrogén-oxid (N2O) mellett a halogénezett szénhidrogének és aeroszolok növekedési tendenciája sajnos még ennél is drasztikusabb.
A változások társadalomra, gazdaságra, egészségügyre, bioszférára is komoly hatást gyakorolnak. A probléma megoldása nemzetközi összefogást kíván, melyben hazánk, de akár egyéni háztartásaink is aktívan részt tudnak vállalni.
Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiájában (2008-2025) lévő mérési eredmények alapján már egyértelműen látható, hogy az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében 2,4-,3,2 °C-os növekedést mutat az elmúlt 30 év folyamán, ami jóval magasabb érték a globális átlagnál. Az évszázad végére vonatkozó számítások azonban még ennél is drasztikusabb változásokat ígérnek.
A hőszigetelésnek rendkívül fontos szerepe van a klímavédelemben és a változások negatív hatásának mérséklésében is. Akár új építésű ingatlanról van szó, akár meglévő ingatlan utólagos hőszigeteléséről a hőingadozások mérséklése (nyári kimagasló maximum értékek és téli minimumok), és így a hőszigetelések kiegyenlítő szerepe elengedhetetlen. A szigetelőanyagok választéka napjainkban rendkívül szerteágazó. Épülethez, egyedi igényekhez és gazdasági erőforrásokhoz szabható kiválasztásuk.
A szigetelési rendszerek előnyei:
Épületenergetika optimalizálása
Jelentős költségmegtakarítás
Komfortosabb és egészségesebb lakókörnyezet
Egész évben kiegyensúlyozott hőmérsékletű élettér
Hőhidak kiküszöbölése
Teherhordó szerkezetek védelme, állagromlás elkerülése
Épület élettartam növekedése
Esztétikai érték javulás
Ingatlan piaci értékének növekedése
Környezetkímélő gondolkodás (újrahasznosított alapanyagok, újrahasznosítható késztermékek)
Épületek hővesztesége:
30-40 % falakon keresztül
20-30 % tetőn keresztül
15-25% ablakon keresztül
10-15 % padlón, födémen keresztül
Legismertebb hőszigetelő anyag típusok:
Polisztirol rendszerek
Az egyik legrégebben használatos műanyag termék az építőiparban a polisztirol hab. A gyártási eljárás alapján két csoportba sorolható. A hagyományos expandált polisztirol hab (EPS) és a később kifejlesztett technológiával készülő extrudált polisztirol hab (XPS).
Az expandált polisztirol habok alapanyaga a kőolajból előállított, hajtógázt és speciális adalékot tartalmazó „sztirolgyöngy”. A gyöngyöket szakaszos gőzöléssel duzzasztva, sablonban tömbökké formázzák. A tömböket pihentetés után izzószálás vágóberendezéssel a kívánt méretre vágják.
Mivel az EPS habok 2-4 térfogat-százaléknyi vizet felvehetnek és ez a hőszigetelés értékét lerontja, úgy kell őket beépíteni, hogy nedvességhatás, vagy páralecsapódás ne legyen! Az EPS habok testsűrűsége 10-35 kg/m3, hővezetési tényezőjük 0,035-0,045 W/mK. Alkalmazási hőmérsékletük 70-85 °C-ig terjed, tűzállósági besorolásuk: nehezen éghető.
Az expandált polisztirol habokat ott célszerű alkalmazni, ahol a hőszigetelés egyúttal teherhordóként, vagy további rétegek aljzataként is funkcionál (padlók, lapostetők, homlokzati bevonatrendszerek hőszigetelése). Mivel az EPS habok nagyon könnyen megmunkálhatók, a nagyobb gyártók sokféle egyedi polisztirol terméket kínálnak (díszítő profilok, lejtésképző elemek, stb.). Mind az EPS, mind az XPS hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, ezért sem a tartós tárolás során, sem a beépítés után nem érheti sugárzás!
Üveggyapot szálas hőszigetelő anyagok
Jó minőségű, finomra őrölt üveg, nyersanyagok (pl.: homok, földpát, szóda, nátrium-szulfát, egyéb adalékok) homogén keverékének olvasztásával és szálazásával előállított üveges szerkezetű szálakból hőre keményedő műgyanta kötéssel gyártott termékek. Testsűrűségük: 10-110 kg/m3 között, hővezetési tényezőjük 0,031-0,04 W/mK értékek között van általában.
Az üveges szerkezetű szilikátszálak vízzel oldhatatlanok, vegyszerállóak. Az ilyen termékek, nyitott pórusszerkezetük miatt, vízbehatásnak kitett helyen nem alkalmazhatók! Ugyanakkor, alacsony páradiffúziós ellenállásuk jó átszellőztetést biztosít, és lehetővé teszi kisebb nedvességhatások, vagy páralecsapódás esetén a vízhatás megszűnte utáni kiszáradást.
A szilikátszálak éghetetlenek. A kőzetgyapot szálak károsodása 650°C körül, az üveggyapot szálaké 400°C körül következik be. A termékek alkalmazási hőmérsékletét a kötőgyanta tulajdonságai határozzák meg. A fenol-formaldehid műgyanta kötésű szilikátszálas termékek 250°C-ig alkalmazhatók. A különböző hordozó, borító, steppelő anyagok ezt az értéket befolyásolhatják. Megjelenési formájuk szerint a gyártmányok lehetnek ömlesztett szálak, kötőanyag nélküli, csomagolt termékek, tekercselt filcek, paplanok, táblák, formára alakított termékek (csőhéjak).
Fő felhasználási területek a jó átszellőzést igénylő szerkezetek (magastetők, szerelt homlokzatok), a tűzrendészetileg szigorúbb besorolású épületek szerkezeteinek (lapostetők, homlokzatok) és magas hőmérsékletű épületgépészeti elemek (forró víz- és gőzvezetékek, tartályok) hőszigetelése.
Kőzetgyapot hőszigetelő anyagok
Főként vulkanikus és üledékes kőzetek (pl.: bazalt, diabáz, mészkő, stb.) keverékének olvadékából előállított üveges szerkezetű szálakból, hőre keményedő, (általában fenol-formaldelhid) kötőgyantával előállított termékek.
Testsűrűségük: 40-220 kg/m3 között, hővezetési tényezőjük 0,032-0,042 W/mK értékek között van általában.
Cégünk országos hálózatának 11 telephelyén a hőszigetelő anyagok széles választéka megtalálható. Kérdés esetén szaktanácsadó kollégáink szívesen segítenek a döntésben.